Másfél éve életbe lépett a 15/2014. (IV.3.) nemzetgazdasági miniszteri rendelet, amely tartalmazza a munkáltató által adómentesen adható lakáscélú támogatás folyósításának szabályait.

Ám a banki tapasztalatok azt mutatják, hogy a juttatás a hazai magas hitelállomány és a kedvező feltételek ellenére nem túl elterjedt. Írásunkban ezért áttekintjük az ehhez kapcsolódó szabályokat. A munkáltatók már a jogszabályok hatályba lépése előtt is többféle módon támogathatták munkavállalóik lakásvásárlását, bővítését szintén adómentesen:

 

- kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsön nyújtásával, vagy 

- vissza nem térítendő támogatás formájában.

 

A kialakult gyakorlat az volt, hogy hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez a munkáltató kölcsönt nyújtott munkavállalója számára, majd ezt a kölcsönt részben vagy egészben elengedte. Ezzel megvalósulhatott a hiteltörlesztés vissza nem térítendő támogatása, mely az Szja tv. 1. számú melléklete szerint adómentességet élvezett.

 

A 2014. januári módosításnak köszönhetően megváltozott az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás fogalma és az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja. A korábbi szabályok kiegészültek a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatással. 

 

A lakáscélú felhasználásra nyújtott adómentes vissza nem térítendő támogatás – több munkáltató esetén is – az adóévben a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt sem haladja meg az 5 millió forintot, és nem haladja meg a lakás vételárának vagy a teljes építési költségének a 30 %-át.  Az 5 milliós értékhatár jelentősnek mondható, mivel a magyar családok átlagos adóssága 7 millió forint. Fontos kritérium az adómentesség fennállásához, hogy a lakás megfeleljen a méltányolható lakásigénynek.

 

A méltányolható lakásigény pontos fogalmát a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) kormányrendeletben kell keresnünk. A rendelet szerint a méltányolható lakásigény mértéke az igénylő és a vele együtt költöző családtagok számától függően a következő:

- Egy-két személy esetén legalább egy és legfeljebb három lakószoba

- Három személy esetén legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba

- Négy személy esetén legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba

- Minden további személy esetén fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke

 

Az adómentesség feltételeit a munkáltató köteles vizsgálni, de a rendelet lehetőséget biztosít arra is, hogy a munkáltató helyett a hitelintézet vizsgálja ezeket a feltételeket.

 

A nyújtott támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósítását követő év május 31-ig, illetve építéshez, korszerűsítéshez adott támogatás esetén a folyósítást követő második év május 31-ig rendelkezik a rendeletben meghatározott igazolásokkal. Természetesen a munkáltató a folyósítás előtt is bekérheti, összegyűjtheti a szükséges iratokat. Célszerű is ezt megtenni, hiszen ha a munkáltató a határidőre nem rendelkezik ezekkel az igazolásokkal, akkor a támogatás 20 százalékkal növelt összege a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, az ezzel járó adó- és járulékkötelezettségekkel együtt.

 

Szükséges dokumentumok lehetnek:

- A hitel lakáscélú mivoltát a hitelintézet, vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a korábbi munkáltató és a munkavállaló között létrejött szerződés

- A méltányolható lakásigény kritériumának való megfelelést adásvételi szerződéssel, földhivatali bejegyzéssel, az együtt költözőket a lakcímkártyák másolatával lehet tanúsítani. Ezekkel a dokumentumokkal a munkavállaló az ingatlanban meglévő tulajdonjogát is igazolja.

- A lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla 

- Lakás építése, építtetése, alapterületének növelése esetén a jogerős építési engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a magánszemély Ptk. szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla.

 

A munkáltatónak nyilatkoznia kell a hitelintézet felé az átutalt összeg céljáról, vagyis arról, hogy munkáltatói lakáscélú támogatás az utalás célja. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a támogatásban részesülő nevét és adóazonosítóját is. Különböző hitelintézetek erre a célra nyomtatványokat rendszeresítettek, de ennek használata nem kötelező. A nyilatkozatra azért van szükség, mert a hitelintézetnek erre vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az adóhatóság felé.

Az utalás történhet a munkavállaló hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet központi hitel elszámolási számlájára. 

 

 

Ebből a juttatásból nincs kizárva a cégtulajdonos sem, amennyiben munkavállaló is egyben. Célszerű azonban szabályozni objektív kritériumok alapján, hogy kik, milyen feltételek mellett és milyen összegű támogatást kaphatnak, különösen a fenti esetben. Fontos, hogy ezzel a támogatással a munkáltató nem válthatja ki a bér egy részét, és jutalom gyanánt sem lehet adni, mert egy esetleges ellenőrzés átminősítheti bérjövedelemmé a juttatást.