Mind a munkáltató, mind a munkavállaló, sőt a gazdaság érdeke is, hogy a munkavállaló képezze magát, szakmai tudását frissítse, illetve új ismereteket szerezzen. A tanulás tehát közös érdek. A munkáltató, amennyiben így dönt, hozzájárulhat a tanulmányokkal járó költségekhez, támogathatja ezt a képzést.

 

Ebben az esetben azonban célszerű a két fél jogait és kötelezettségeit írásba foglalni, tanulmányi szerződést kötni.

A tanulmányi szerződésben a munkáltató azt vállalja, hogy a munkavállalója által választott képzés alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Itt nagyon fontos megjegyezni, hogy a képzést a munkavállalónak kell kiválasztania. Ha a munkáltató valamilyen tanulmány elvégzésére kötelezi a munkavállalóját, arra nem köthető tanulmányi szerződés, hiszen az ilyen esetben a költségek mindig a munkáltatót terhelik.

A tanulmányi szerződésre a Munka Törvénykönyve 229. §-át kell alkalmazni. A jogszabály elég nagy szerződési szabadságot biztosít a feleknek, csak néhány követelményt rögzít. 

Fontos követelmény, hogy tanulmányi szerződés csak munkavállalóval köthető, tehát a jogviszonynak már léteznie kell a szerződés megkötésekor. Ez korábban nem így volt szabályozva, akkor meg lehetett kötni a szerződést olyan személlyel is, aki még nem volt állományban. A tanulmányi szerződés írásba foglalása kötelező.

Ha a munkáltató személye a szerződés fennállása közben megváltozik, akkor a szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek átszállnak az átvevő munkáltatóra.

A tanulmányi szerződés felmondása

Mivel egy ilyen szerződés általában több évre szól, előfordulhat, hogy megváltoznak a kezdeti körülmények. Ezért a szerződést azonnali hatállyal bármelyik fél felmondhatja, ha a körülményeiben olyan lényeges változás áll be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné teszi, vagy a teljesítés aránytalan sérelemmel járna. Ilyen eset lehet például az, ha a munkavállaló hosszabb betegállományban van, vagy ha a munkáltató már nem végzi azt a tevékenységet, amelyhez a képzés kapcsolódna.

Abban az eseten, ha a szerződést a munkavállaló mondja fel, akkor a munkáltató az általa nyújtott támogatást visszakövetelheti. Vegyük észre, hogy a törvény feltételes módot használ, tehát a munkáltató akár el is tekinthet attól, hogy visszakövetelje a felmondásig nyújtott támogatást. Természetesen ha visszaköveteli az összeget, akkor azt csak arányosan teheti meg. A munkáltató felmondása esetén a támogatás semmilyen módon nem követelhető vissza.

A szerződés felmondása után következzenek a szerződés megszegésének eseteit. Ha a munkáltató követ el lényeges szerződésszegést, akkor a munkavállaló mentesül a vállalt kötelezettségei alól. Lényeges szerződésszegésnek minősül például, ha nem fizeti ki a vállalt támogatást. A munkavállaló általi szerződésszegés esetén (például ha nem teljesíti a vizsgáit, vagy nem jár órákra) – ugyanúgy, mint a felmondásnál - a munkáltató elállhat a szerződéstől és visszakövetelheti a nyújtott támogatást. Fontos itt is hangsúlyozni, hogy a törvény ebben az esetben is feltételes módban fogalmaz, tehát a munkavállaló szerződésszegés nem jelenti automatikusan a szerződés megszűnését, azt a munkáltatóra bízza.

A fentiekben a szerződés felbomlását valamelyik fél kezdeményezte, illetve idézte elő. Mi a sorsa a tanulmányi szerződésnek, ha a munkaviszony közös megegyezéssel bomlik fel? Nos ebben az esetben a tanulmányi szerződés is megszűnik, egyik félnek sem lesz tovább sem kötelezettsége, sem joga a másik féllel szemben. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a munkavállaló rendkívüli felmondással – az erre vonatkozó szabályok figyelembe vételével - szünteti meg a munkaviszonyt.

Ezek tehát az alapszabályok, ezeken kívül a két fél bármiben megegyezhet. Például a munkáltató bizonyos vizsgaeredmények elérését is kikötheti. A támogatás összege is közös megegyezés tárgya. A törvény azt sem szabályozza, hogy amennyiben – szerződésszegés esetén - a munkáltató visszaköveteli a támogatást, azt a munkavállalónak mennyi idő alatt kell visszafizetnie. A hatályos törvényben nincs szó arról, hogy a munkáltatónak tanulmányi szabadságot kellene biztosítani, de akár ilyen jellegű „támogatás” is szerepelhet a szerződésben.